Array
contactgirl
home

4027 Debrecen,
Bem tér 23.

tel

Telefon/fax: 52/522690
Mobil: 30/5252461

mail

info@kreativ-konyveles.hu
kerezsine@gmail.com

 

Fontos lehet!

 

Így változik a tgyás és a gyeD

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Írta: Administrator 2013. július 08. hétfő, 16:24

 

Július 5-én, a Magyar Közlöny 116. számában megjelent az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény, valamint az ehhez kapcsolódó kormányrendelet. A törvény és a rendelet többek között módosítja a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj szabályait. A jelentősebb változásokat ismertjük. Sorozatunk első cikkében a tgyás-sal és a gyes-sel kapcsolatos változásokat foglaljuk össze.

A kifizetőhelyeknek, illetve az egészségbiztosítónak a 2013. július 14-ét követően kezdődő terhességi-gyermekágyi segély, illetve gyermekgondozási díj megállapításakor határozatot kell hoznia:
- az ellátás folyósításának időtartamáról és
- naptári napi összegéről.

A törvény ezzel egyidejűleg rögzíti, hogy ugyanazon személy részére, ugyanazon gyermekre tekintettel benyújtott terhességi-gyermekágyi segély, illetve gyermekgondozási díj iránti kérelmet újra elbírálni nem lehet. Ez esetben a terhességi-gyermekágyi segélyt vagy a gyermekgondozási díjat a fenti határozatban megállapított összegben kell folyósítani. A szabályozásnak az az alapja, hogy a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj feltételeinek, a megállapítást megelőzően már fenn kell állnia.

2013. július 5-ét követően hatályos az a szabály, hogy a biztosított írásban kérheti a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetését. A kifizetőhelynek illetve az egészségbiztosítónak ez esetben a folyósítás szüneteltetéséről nem kell határozatot hozni. Az ellátás folyósításának szünetelése és a határozathozatal alóli mentesség az indokolás szerint azért szükséges, mert „gyakran előfordul, hogy a kismamák 1-1 napra munkát vállalnak, és kérik azokra a napokra az ellátás folyósításának szünetelését.


Július 5-én, a Magyar Közlöny 116. számában megjelent az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény, valamint az ehhez kapcsolódó kormányrendelet. A törvény és a rendelet többek között módosítja a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj szabályait. A jelentősebb változásokat ismertjük. Sorozatunk első cikkében a tgyás-sal és a gyes-sel kapcsolatos változásokat foglaljuk össze.

A kifizetőhelyeknek, illetve az egészségbiztosítónak a 2013. július 14-ét követően kezdődő terhességi-gyermekágyi segély, illetve gyermekgondozási díj megállapításakor határozatot kell hoznia:
- az ellátás folyósításának időtartamáról és
- naptári napi összegéről.

A törvény ezzel egyidejűleg rögzíti, hogy ugyanazon személy részére, ugyanazon gyermekre tekintettel benyújtott terhességi-gyermekágyi segély, illetve gyermekgondozási díj iránti kérelmet újra elbírálni nem lehet. Ez esetben a terhességi-gyermekágyi segélyt vagy a gyermekgondozási díjat a fenti határozatban megállapított összegben kell folyósítani. A szabályozásnak az az alapja, hogy a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj feltételeinek, a megállapítást megelőzően már fenn kell állnia.

2013. július 5-ét követően hatályos az a szabály, hogy a biztosított írásban kérheti a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetését. A kifizetőhelynek illetve az egészségbiztosítónak ez esetben a folyósítás szüneteltetéséről nem kell határozatot hozni. Az ellátás folyósításának szünetelése és a határozathozatal alóli mentesség az indokolás szerint azért szükséges, mert „gyakran előfordul, hogy a kismamák 1-1 napra munkát vállalnak, és kérik azokra a napokra az ellátás folyósításának szünetelését.

 

Változott az ajándékozás illetékkötelezettsége

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Írta: Administrator 2013. július 01. hétfő, 17:07

 

2012.12.31-ig az örökség és az ajándék tiszta értéke a megszerzett vagyonnak a (2) bekezdésben foglaltak szerint csökkentett forgalmi értéke [Itv 13.§ (1)].
A megajándékozottnak az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után - ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot - visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni [Itv 13.§ (5)].
Mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése [Itv 17.§ (1) g)].

A magánszemélyek által bankszámlaszerződés keretében elhelyezett pénzeszközökre a takarékbetét-szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni [Ptk. 535.§ (2)].

2013.01.01-től
Az örökség és az ajándék tiszta értéke a megszerzett vagyonnak a (2) bekezdésben foglaltak szerint csökkentett forgalmi értéke [Itv 13.§ (1)].
A megajándékozottnak az ajándékot terhelő, igazolhatóan általa átvállalt adósság és egyéb terhek után - ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot - visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vagyonszerző az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) [Itv 13.§ (5)].

Tehát 2013.01.01 előtt a magánszemély bárkinek ajándékozhatott illetékmentesen pénzt, ha azt bankszámláról utalta számára. 2012.12.31. után az már csak akkor lesz illetékmentes, ha azt egyenes ági rokona részére utalja.

Nem változott, hogy az ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja [Itv 11.§ (2)].

   

Szolgálati idő és a főfoglalkozású kiadózó

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Írta: Administrator 2013. július 01. hétfő, 17:05

 

A jövedelem (nyereség) minimum meghatározása során növelő tételként figyelembe kell venni a taggal szemben fennálló kötelezettséget. Ebbe a kötelezettségbe nem kell beszámítani az áruszállításból és szolgáltatásból, a megállapított, de ki nem fizetett osztalékból származó kötelezettséget.

Bővebben: Szolgálati idő és a főfoglalkozású kiadózó

 

A KIVA-ról

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Írta: Administrator 2013. július 01. hétfő, 17:04

 

2013.04.21. nappal módosult a Katv. 20. § (17) pontja, mely rendezi az év elején meglévő készlet-értékesítés kettős adóztatásának elkerülését. Ennek értelmében, amennyiben a kisvállalati adóalanyiság első adóéve zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét, a különbözet összege csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt.
A Katv. 19. § (1) bekezdése értelmében a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Tehát 2013.04.21-től hatályos törvény módosítás értelmében a KIVA adózási forma év közben is választható.

   

5. oldal / 9